- ugy erted megolt valakit?
- ugy. kenyszerbol.
- kenyszerbol? kit?
- a feleseget. rendori eroszak hatasara.
- hogy mi?
- figyi. emberunk ul az ebedloasztalnal. eppen vegzett a krumplihamozassal es most azzal van elfoglalva, hogy vekony karikakra vagja a frissen pucolt krumplit. nem egy mesterszakacs igy a bollerkes meretu hentelo az o fejeben tokeletesen alkalmas erre a feladatra. asszony hazaer. valami nagyon fontos hirrel siet be, mert meg a bejarati ajtot is nyitvahagyja. leul az uraval szemben, kozel hajol es elkezdi neki mondani barmi is az. emberunk kezeben megall a kes es figyel. ezt a pillanatot valasztja a helyi rendorors frissiben kinevezett ormestere, hogy a letartoztatasi parancsnak eleget tegyen...
- latom mar, hogy merre halad ez a tortenet. tuszul ejtette, mi?
- szegenyes a fantaziad. folytatom, ha hagyod.
- nah.
- mivel a bejarati ajtot nyitva talalta ezert beosont es megpillantotta az ajtoresen at a kezeben kest tarto gyanusitottat. gondolt egyet. szolgalati pisztolyat elrakta es az elektromos sokkoloert nyult. hatarozott mozdulattal belepett, emberunk hatahoz nyomta a sokkolot es megnyomta a gombot. amire egyikuk sem szamitott - tan legkevesbe az asszony -, hogy a szerencsetlen ember nem oldal iranyba fog rangani az elektrosokktol, hanem elore-hatra. igy kapott harom dofest az asszony arcba es torokba. a helyszinen verzett el.
- bazeg.
- hat igen bazeg. ezt az emleket probald kipszichoterapiazni az agyadbol. ember, rendor egyutt sirt.
- es most akkor ki olte meg az asszonyt?
- kit erdekel?